7.fejezet

Nem is vettem észre hogy anya végigkövette az eseményeket.
-Mi történt?-kérdezte aggodalmasan.
-Most nem mondom el.Még a sokk alatt vagyok.Majd...később-mondtam és felszaladtam a szobámba.

Nem ültem le az ágyra.Undorodtam attól a helytől.Hogy lehet egy ember ilyen beképzelt hülye aki azt hiszi hogy minden lány álma hogy megcsókolhassa?Nem értem az ilyeneket.Beképzelt majom.

Bekapcsoltam a gépem hogy elfoglaljam magam.Amíg vártam hogy betöltsön kinéztem az ablakomon.A nap lenyugvóban volt.Gyönyörű,gondoltam magamban.

Kopogtak.
-Kipp-kopp.Bejöhetek?-kérdezte valaki.Sejtem hogy ki.
-Igen.
Jól sejtettem hogy Anya az.
-Nem kertelek.Belevágok a mondandómba.Mi történt?
-Anya,semmi.
-Tényleg semmi?Akkor azért lökted ki az ajtó kiabálva azt a szegény fiút?-kérdezte gyanakodva.
-Csak nem akarok erről beszélni.
-Pedig előbb-utóbb muszáj lesz.
-Akkor inkább utóbb.-mondtam fáradtan.
-Azt akarod hogy idehívjam apádat?És akkor ő is tudjon róla hogy kivel találkozgatsz?Ezt akarod?-kérdezte fenyegetően.
-Nem,de...neked sem szeretném elmondani.-mondtam.
-Vagy nekem mondod el vagy apádnak-mondta.Választhatsz.
-Akkor inkább neked-mondtam kelletlenül.
-Na mesélj.Hallgatlak-mondta megértően.
-Minden úgy kezdődött hogy behívtam a szobámba.Bejött.Leült az ágyamra,ahol most mi is ülünk.Fúj.Aztán tisztázni akartam hogy mi van köztünk.Mellé ültem.Szorosan.Most már belátom ez rossz ötlet volt.Elmondta mit érez irántam és én is mondtam neki valamit.-meséltem.
-Mégis mit?Mert lehet hogy ez vezette félre.-mondta először megszólalva mióta beszéltem.
-Hát azt hogy jól néz ki meg hogy olyan érzésem van ha vele vagyok mintha pillangók repkednének a hasamba.-vallottam be.
-O-ó.Akkor emiatt történt meg.És ezután mi volt?
-Azt mondta hogy súg nekem valamit.Közelebb hajoltam,és ekkor megcsókolt-ekkor megtöröltem a szám.
-Hát kislányom-sóhajtott-már nem tudunk semmit sem csinálni.
-Ó dehogy nem.Feljelentjük a rendőrségen.-mondtam bosszúszomjas hangon.
-Ez nem így megy,tudod?Csak annyit tehetünk vagyis inkább tehetsz hogy vagy jó messzire elkerülöd vagy megbocsájtasz neki-mondta és felállt.
-Jó akkor az elsőt választom-mondtam magabiztosan.
-A te döntésed.Remélem jól döntesz.-mondta sejtelmesen.Majd kiment.


Utálom amikor így beszél,mérgelődtem magamban.És visszaültem a gép elé........