10.fejezet

Kábultan.Látszólag sokkban volt.


-Jól vagy szaladt oda Justin és leült mellé.
-Jo...jo...jól-mosolygott ámuldozva.

Leültem juss mellé.Jó meleget árasztott.Ezzel persze nem arra céloztam hogy meleg,csak megállapítottam.Kicsit mintha bűntudatom lenne,hogy elszomorítottam.Ha a lányok elmennek akkor első dolgom ez lesz.És mintha ő meg kényelmetlenül érezte volna magát.De,megértem.Beismerte hogy szerelmes é a lány meg visszautasította.Ciki.Szegény srác.

Míg Fanni hebegett valamilyen kérdéseket,addig Inez minket lesett.Én magam sem értem hogy mért.

-Gyere!-mutatott a konyhába Inez.
-Megyek-mondtam.Elhív,rosszul kezdődik...

A konyhában.

-Szóval,mi van köztetek?-kérdezte rátérve a lényegre. 
-Semmi-mondtam ártatlanul.
-Aha,tényleg?-kérdezte gyanakodva.
-Igen-mondtam.
-De most komolyan.Nekem elmondhatod.
-Jól van.
-Na mesélj.Mi történt?Meg volt már az első csókotok?-kíváncsiskodott miközben leült az egyik székre.
-Dehogyis.Csak bevallotta nekem hogy szerelmes belém-fokozatosan halkult el a hangom.A végét szinte már suttogva mondtam el.-Összetörtem a szívét.
Ineznek lefagyott a mosoly az arcáról.Falfehérré vált az arca.
-Úristen,mit mondtál neki?-kérdezte sápadtan.
-Hát,tudod,azt,hogy....nagyon tetszik,de nem akarok vele komoly kapcsolatot.-mondtam bűnbánóan.Hogy lehetek ennyire érzéketlen?Ennyire figyelmetlen?Én hülye.Legszívesebben most elsüllyednék szégyenemben hogy képes voltam ezután szorosan mellé ülni.
-Ez pasi nyelven:Tetszel,de nem érdekelsz.Ezt jól elcseszted barátném.Na jó.Én elpróbálom hurcolni innen Fancsit.Amit megjegyzem nehéz lesz.De megpróbálom,és te addig elmész vele valahova és megmondod neki hogy nem akartad megbántani.És ha igazán szereted akkor azt is megkérdezed hogy akar-e járni veled.Rendben?-kérdezte.
-Rendben.
-Lényeg,szánalomból ne akarj vele járni.Hallgass a szívedre.-mondta megkocogtatva a szívét.
-Rendben-mondtam kelletlenül.És kimentünk a konyhából.

-Fanni,gyere.Indulunk.
-Már?Ilyen hamar?-értetlenkedett.
-Igen.Tudod,földrajz korrepetálás?-és közben először rám majd Justinra nézett.
-Jah-kábé 1 perc múlva leesett neki.
-Na.Sziasztok.-mondta és kihurcibálta Fannit az ajtón.

-Van kedved holnap eljönni velem valahova?-kérdeztem.
-Öhmm....persze-mondta.
-Piknik az udvarunkon?-nevettem.-És akkor megbeszéljük a dolgainkat,megint.
-Oké.Én hozom a   pokrócot,te a kaját én meg az innivalót.Jó?-kérdezte mosolyogva. 
-Nekem megfelel-mosolyogtam.
-Oks.De nekem most mennem kell-mondta és elindult a bejárati ajtó felé.
-Kár.
-Ja.Akkor holnap-értünk az ajtóhoz.
-Jó.Holnap.Ja,és Justin.-mondtam mert már elindult kifelé.
-Igen?
-Gyere ide!-idejött hozzám.És egy puszit nyomtam,nem az arcára!A szájára!-Csak vigyázz magadra.
-Köszi-pirult el.-És vigyázni fogok.Ígérem.-mosolygott zavartan.

Becsuktam az ajtót és bementem a nappaliba.Lefeküdtem a kanapéra és bekapcsoltam a tévét.......