20.fejezet

Aztán az egyik nap valaki jött hozzánk,a barátaim,Inez és Fanni.

-Csókolom Rose néni!-köszöntek szinte egyszerre.Ahogy meghallottam a hangjokat kisettenkedtem a szobámból és halkan lenéztem a földszintre.Remélem nem láttak meg.
-Sziasztok!Ria fent van az emeleten.Mint mindig.-szomorodott el a végére.
-Gondoltam hogy ott van-mondta Inez halkan.-De mi most magához jöttünk.
-És mi járatban vagytok?-kérdezte anyu.
-Hát azért jöttünk mert...-kezdte el a,nyilván begyakorolt,mondókáját Inez.De Fanni a szavába vágott.
-Ne kerteljünk.!Na azért jöttünk mert az utóbbi pár napban Ria borzalmasan le volt törve.És gondolom ezt ön is észrevette.
-Igen ezt én is észrevettem.
-És szeretnénk megtudni hogy ennek mi az oka,vagy legalábbis mi lehet.
-Csak sejtem.Lehetséges hogy azért ilyen szomorú mert eltiltottam őket egymástól.-gondolt bele anyuci.
-Kiket?-kérdezték egyszerre.
-Riát és Justin-t.
-Imádták egymást.Hogy lehetett ilyen?-mérgelődött Inez.Ő tudott az érzéseimről.Sőt még ő bíztatott hogy mondjam meg mit érzek Justin iránt.Eléggé felidegesíthette magát ezen az egy mondaton.És h ideges akkor indulatos is egyben.Ami viszont nem jó.Nagyon nem.

Én csak halkan hallgatóztam és figyeltem a beszélgetésüket.

-Ha te az én helyemben lennél te mit tettél volna ha látnád fehérneműben a gyereked egy szinte meztelen fiúval együtt?Akit szerintem alig ismer?Hm?Mit?Ugyan mit tehettem volna?-kiabált anyu.Mért velük kiabál?Mért nem velem?Ők nem csináltak semmi!Bár én sem csináltam semmi rosszat.
Nagyon elcsodálkoztak.Úgy kellett becsukni a szájukat annyira leesett.
-Nem hiszem hogy képesek voltak lefeküdni egymással-vetett véget a csendnek Fanni.
-Igaza van.Ria nem olyan.Ő előbb felkészül lélekben mindenre.-helyeselt Ini.Egyetértek.Igaza van teljes mértékben!
-Rendben és akkor most mi legyen?Eresszem megint össze vele azt az embert?Megint?
-Szerintünk igen.Meddig akarja még nézni ahogy szenved a kislánya?Lehet hogy nem mutata de belül szerintem mindjárt meghal a fájdalomtól.Ezt szeretné?Hogy egynap majd úgy találjon rá a fürdőszobában hogy felakasztotta magát kínjában?Így szeretné majd látni?Inkább mint boldogan,kiegyensúlyozottan és örömmel telten?
-Én..-de a lányok megint közbevágtak.
-De végül is maga dönt mi legyen szegénynek a jövője.Mi itt megtettünk minden tőlünk telhetőt most már ön dönt.A maga kezében van a sorsa.Csak ennyit akartunk.Viszlát-és már mentek is.

Anya csak állt ott mint egy oszlop.A meglepődéstől nem tudott mozdulni se.Remélem hatással volt rá a látogatásuk.

Én visszamentem a "szentélyembe" és vártam mit fog anya erre lépni.Szerencsére jót.Egy idő után feljött hozzám és megbeszéltük a dolgainkat.Én tisztáztam magam hogy nem feküdtünk le és hogy már elég érettek vagyunk hozzá hogy ha szeretnénk akkor csinálhatjuk de legalább védekezzünk.Anyu is tisztázta magát hogy csak jót akart,csak meg akart védeni.Én persze megbocsátottam neki és ő is elnézést kért hogy széttörte a szívem.Végre visszaállt a régi rend.

És ráadásul azt is megengedte hogy Justin néha-néha nálunk aludjon pár napot.Amint anya visszaadta a számítógépemet azonnal ráírtam Justinra.Annyira örült nekem és én viszont örültem neki.Elmeséltem neki mindent.Attól a pillanattól kezdve hogy kilépett az ajtónkon addig a pillanatig míg vissza nem kaptam a gépem.Elújságoltam neki hogy néha nálunk aludhat és hogy újra egy párt alkothatunk ha ő is akarja.És persze hogy akarta.Mondta hogy most átjön és pár perc múlva itt lesz.Úgy látszik nem lakhat messze ha csak pár perc.

Amíg meg nem érkezett.Átvettem egy másik ruhát.Egy fehér,hátul kivágott pólót,egy rózsaszín melltartót és egy szintén rózsaszín szexi sortot.Jól akartam kinézni az "első" találkozásunkon.

Néhány perc múlva csöngettek is.Anya már szerencsére elment valahova mielőtt megérkezett és Lea is az egyik barátnőjénél alszik ma.Szóval...miénk az egész ház.

Kinyitottam az ajtót és álmaim hercege állt ott fekete bőrdzsekiben,fekete pólóban,fekete naciban és egy fekete cipőben.Kicsit Man in Black-es kisugárzása volt de nem zavart.Amikor megláttam szó szerint a nyakába ugrottam.Soha nem örültem még senkinek.Király érzés volt.

-Drágám-mondta és megölelt.
-Édesem,olyan jó hogy újra látlak.-mondtam és beleszagoltam a ruhájába.Finom és édes illata volt.Igazi justin Bieber illat.

Becsuktam az ajtót,besötétítettem és máris elég sötét lett ahhoz hogy ne nagyon lássuk egymást.Felkísértem a szobámba de még ezelőtt hosszú csókot váltottunk.Justin miközben végig simogatta a testem,annyira csiklandozta a derekam,hogy majdnem bepisiltem(jenny kedvéért xDD).De nem érdekelt.Mikor felkísértem mondtam neki hogy várjon itt,mindjárt jövök.

Bementem a fürdőszobába és magamra öltöttem a legszexisebb göncömet.Ami egy fehér ingből(ami a hasamig ki volt gombolva,így kilátszott a melltartóm),egy extrarövid szoknyából,és egy fekete csipkés harisnyából állt.

Bementem a szobába a kezemben egy tollal.
-Keresték Bieber urat.De én megmondtam neki hogy Bieber úr most nem tud fogadni senkit.-és megnyaltam az ujjam.
-Jól mondtad.Most el vagyok foglalva-vigyorgott-Egy gyönyörű csajjal akit imádok és pillanatnyilag nagyon kívánok.
-Biztos nagyon kívánsz?Most is?-és direkt leejtettem a tollam.Szép lassan lehajoltam és felvettem,úgy hogy kilátszott a már megszokott franciabugyim.
-Igen még mindig.-harapott a szájába.
-És most-kigomboltam az ingemet és Jussra dobtam.Erre ő megnyalta a száját.A tollamat a hátam mögé dobtam.Úgy látszik már nagyon sóvárog utánam ezért rávetettem magam.Szenvedélyesen elkezdtünk csókolózni.Levettem róla a pólót és végignyaltam a felsőtestét.Nem tudom mi ütött belém.Én nem szoktam ilyen lenni.De úgy látszik ma belém bújt a kisördög.Lekapcsoltam a villanyt és bezártam az ajtót,hogy ha anya hazaér ne tudjon bejönni.Levettük egymásról a ruhát és elkezdtük.Persze Jussnak volt óvszere és használta is.Ugye mindkettőnknek ez volt az első alkalom ezért lassan csináltuk.Kicsit fájt de jó volt.Bevallom és ne higgyétek hogy perverz vagyok.Azért mégiscsak jó egy olyan emberrel elveszíteni a szüzességed akit szívből szeretsz mint egy olyannal akivel egy buliban találkoztál és nem is tudod kicsoda.Tiszta jó volt......

19.fejezet

-Hazajöttem-kiabált fel hirtelen anya.Ó,ne!Úristen mi lesz ha meglát minket itt fehérneműben?Megvan a válasz.Órási balhé...

Hallottam ahogy jön fel a lépcsőn és még utoljára szenvedélyesen megcsókoltam.Mikor Justint csókoltam nyál túltengésem lett,és majd megfulladtam!Azt hittem egy igazi folyó keletkezik a szájában a sok nyálamtól(jenny:DJB kérésére xDD).Szar érzés volt.A cikiség tetőfokáról nem beszélve.De úgy látszik őt nem zavarta.Hála a jó égnek.

-Justin!Fogd magad és a cuccaidat és bújj be a szekrénybe-mondtam ijedten és egyfolytában az ajtóra pillantgattam.Jaj,remélem nem bukunk le.Folyton csak remélgetek és néha be is jön.

Justin bebújt a szekrénybe.Látszott rajta hogy ő is ideges egy pindurit.

-Szia...Ria...mért vagy fehérneműben?-lepődött meg.
-Melegem volt.
-Meleged?-ekkor justin hapcizott egy kicsit.Kicsit de épp elég volt ahhoz hogy az anyukám észrevegye.
-Oké.Akkor én megyek is.-és becsukta az ajtót.De nem ment ki.
-Fhúúú.Ezt megúsztuk.-jött ki juss a szekrényből egy szál boxerben.
-Vagy nem-mondta anya gúnyosan.-Öltözz fel és takarodj innen.
-De,mért?-esett le az állam.Nem történt nem...
-Azért mert én azt mondtam.És ne kérdezősködj.Egyenlőre én vagyok itt a felnőtt és én mondom meg mit tegyél és mit ne-mondta haragosan.-És te is öltözz fel-vetette oda nekem.

Amíg mi így beszélgettünk Justin szép lassan felöltözött.Kicsit úgy tűnt mintha bevágta volna a durcát.Én is magamra vettem a ruháimat és lekísértem Justin-t.Anya persze utánunk jött.

-És csak hogy tudjatok róla nem lehettek együtt.
-Anya ezt nem te mondod meg-mondtam már én is idegesen.
-De én mondom meg.És ne feleselj.El vagytok tiltva és kész.Téma lezárva.-mondta ki a végső ítéletet.Hogy teheti ezt velünk?Ha?Én mindig is rendes voltam vele.Vigyáztam az unokaöcsémre csak azért mert ő elment valahová és ezért Justinnak le kellett mondania a koncertjét.
-Akkor csak egy búcsúcsókot-könyörögtem.
-Na jól van.-forgatta a szemét.Szenvedélyesen megcsókoltuk egymást.Bár mindnem ez az utolsó csók.Közel sem.

Végül anya vetett véget a csóknak.
-Jól van ennyi elég.-mondta és szó szerint kilökte Justint az ajtón.És becsukta.

Én odaálltam az ajtó melletti ablakhoz és integettem szerelmemnek aki egyre távolodott tőlem,és a szívemtől.

-Nem értem hogy tehetted ezt-vetettem a szemére anyának.
-Rossz hatással volt rád.Jól döntöttem.

Hogy végképp ne tudjam tartani vele a kapcsolatot elvette a számítógépemet és a telefonomból kitörölte a számát.Mindeközben Jhonny-ért hamarabb jöttek a szülei és boldogan vették hazafelé az irányt.Míg én egyedül és szomorúan szenvedtem.

A következő pár napban nem volt kedvem semmihez.És anyát is megutáltam.Egyik nap ültem a kanapén a lábamat fogva és meredtem előre a semmibe.Anya odajött hozzám,és átkarolt.Én persze egyből felpattantam és fel baktattam a szobámba.

Aztán ami mély benyomást tett rám az Lea látogatása.Hosszasan elbeszélgettem vele.Nagyon jó volt végre valakivel beszélni.De aztán ő is ott hagyott.és egyedül maradtam...megint.Borzalmas érzés.Olyan volt mintha elvesztettem volna az egyik felét a lelkemnek.A barátaim is észrevették azt a szomorúságot és letörtséget ami körülöttem lebegett.Szünetekben egyedül voltam és szinte mindent egyedül csináltam.

Aztán az egyik nap valaki jött hozzánk......

18.fejezet

Mesés.De legalább megértette.Remélhetőleg.Csengettek.Érzem hogy Justin az.

-Nyitom-kiabáltam.Ez Jhonnak és Jussnak is szólt egyszerre.Izgatottan nyitottam ki az ajtót.Én magam sem tudom mért voltam ennyire feldobva.Lehet hogy azért mert újra láthatom?Na mindegy.A nyakába ugrottam.
-Szia édes.Csak neked lemondtam a fellépésem.
-De tudod hogy nem kellett volna.-mondtam a vállába.
-De te többet érsz az életemnél is.
-Dehogyis ezt csak úgy mondod-szerénykedtem.
-Nem ez igaz.Életem szerelme.-csókolt meg.Folytattuk volna csak valaki közbevágott.
-Khmmm....-krákogott Jhonny mögöttem.
-Öhmm...szia.-köszönt zavartan Justin.
-Szia.Te vagy az a híres Justin Bieber,Ririnek a pasija?-kérdezte rátérve a lényegre.
-Öhmm...igen.Te meg...?
-Jhon,Jhonny Heaper vagyok.-mutatkozott be illedelmesen.Legalább nem szólt be szegénynek.
-Gyere,menjünk fel a szobámba.-hívtam.
-Oké,addig is szia Jhonny.
-Hali Justin.-köszönt el ő is.

-Milyen aranyos unokatestvéred van-mosolygott Justin.
-Dehogy aranyos.Ha a helyemben lennél tudnád milyen valójában.-mondtam és felvettem a tollamat a földről.Éreztem ahogy a nadrágom pár centivel lejjebb csúszik.Basszus.Kicsit elpirosodtam ahogy felálltam.Míg én zavarban voltam addig ő beindult.
-Bocsi ha zavarba hoztalak-védekeztem.
-Semmi baj.-mondta és odajött hozzám.Vadul elkezdett csókolni.Bevallom jól esett és ne higgyétek azt hogy perverz vagyok.(xDD).Ledőltünk az ágyamra és ő került felülre.Olyan érzésem volt mintha megismétlődne az első csókunk ami a kertünkben történt meg.Majd fordult a kocka,én kerültem felülre.Beletúrtam a hajába és a mellkasára szorítottam a kezem.Olyan kellemesen meleg volt a teste.Úgy látszik felhevült.De bevallom én is beindultam.Justin Bieberre?Simán.Ki nem miközben a hátadat simogatja?Jó érzés volt.A keze egyre lejjebb csúszott a hátamon és megállapodott a fenekemnél.Belemarkolt,majd a másik kezével amivel eddig magához húzott felhúzta a pólómat.Majdnem szóltam neki hogy elég ennyi de annyira jó volt hogy inkább kiélveztem az együtt töltött pillanatokat.Levette rólam a pólót és elkezdte kigombolni az ingét.Segítettem neki.Égett bennem a tűz hogy élvezzem ki ezt a pár percet.És csak csókoltam tovább és tovább és tovább.Láthatóan ő is élvezte.Levette rólam a nadrágot is.Olyan messzire mentünk el mint életünkben még soha.Rajta egy szál boxer volt rajtam meg egy melltartó és egy franciabugyi.Már kapcsolta volna ki a melltartómat de én megálljt parancsoltam magunknak.Ennyi elég lesz,egyenlőre...Elég messzire elmentünk és én még nem készültem fel arra hogy tovább menjünk.Akárcsak mint az utazás.Az országban maradok míg fel nem készültem külföldre.

-Justin elég lesz-mondtam két csók között.
-Ne,még-kérlelt.
-Justin-toltam el magamtól.-Elég ennyi.-mosolyodtam el.
-Rendben-mondott le a vágyairól.Nem nézett ki túlságosan boldognak de legalább kielégítettem a vágyait,nagyjából.
-Folytatni folytathatjuk csak ne menjünk tovább-buja mosoly ült az arcomon és megcsókoltam.Ülve folytattuk tovább.Ugyanolyan jó volt mint az előző "menet" csak jobb.Az ölébe ültem és úgy csókoltam.Hozzásimítottam a testem a testéhez és eggyé váltunk.Mintha nem két külön test lennénk hanem egy.Két lélek egy testben.

-Hazajöttem-kiabált fel hirtelen anya.Ó,ne!Úristen mi lesz ha meglát minket itt fehérneműben?Megvan a válasz.Órási balhé......

17.fejezet

Kérlek uram!Ma asszem délelőtt jön a kis monster(monsztör=szörny).Most jutott el az agyamig hogy ma november 1-je van.Úristen,mindjárt itt a karácsony.Nagyon meglepődtem.Ilyen hamar?Ilyen hamar vége lett az évnek?Bár ha jobban belegondolok októberben ismertem meg először Justint.De akkor is!Furcsa.Észre sem vettem hogy telnek a napok.Bár ha az ember jó társaságban van(Justinra gondoltam) hamar telik az idő.Mindegy most nem ezzel foglalkozok.

Szóval megmondom neki az igazat és próbálom túlélni ezt a pár napot.Csöngettek.Jaj,ne!Már itt vannak?Ne már.Félek attól a kis vakarcstól.Már mint nem halálfélelemben értem hanem rendes félelemben.

Anya kinyitotta az ajtót.Majd izgatottan feljött hozzám.Kopogott.

-Ki az?-kérdeztem ijedten.
-Csak én vagyok,nyugi.Nem jössz le köszönteni a vendégeket?-kérdezte izgatottan.
-Dehogy megyek.Inkább egész nap itt kuksolok a szobámban.Inkább mint VELE lenni-mondtam durcásan.
-Rendben.Te tudod.-hagyta rám.Szerencsére.Nagy kő esett le a szívemről.

Egy öt perc múlva megint kopogtattak.

-Mi van már megint?-kérdeztem haragosan.Nem igaz hogy nem tudják megérteni hogy nem akarok velük találkozni és nem akarok lemenni és semmit sem szeretnék csinálni.Csak egyedül lenni és....
-Anyud elment.Ketten maradtunk.-mondta gonoszan.Valamire készül.Érzem.Csak ne legyek benne.Fohászkodtam.
-És?Mit akarsz?-próbáltam magabiztosnak tűnni.Bár nem vagyok benne biztos hogy sikerült is.
-Téged.-mondta határozottan.
-Mi?-nem értettem semmit.
-Téged akarlak.
-Ezt most nem értem.Elmagyaráznád hogy miről beszélsz?-kérdeztem attól az embertől aki az ajtó túloldalán volt.
-Még én sem tudom hogy hogy,de téged akarlak.Olyan értelemben hogy legyőzni.Bármilyen áron.
-Na jó.Hagyj békén.Tűnés a szobámtól.
-Jó te tudod...-hagyta rám.És elment.

Nagyon megéheztem ami nem csoda a szegényes reggelim után.Kimerészkedtem a szobámból és félve lementem a lépcsőn.
-Hol lehet?-gondolkoztam.
Mentem be a konyhába és Ő várt rám.
-Na,mégis csak kijöttél a barlangodból?-kérdezte merészen.
-Képzeld igen,kijöttem.De légyszíves hagyjuk abba ezt az állandó "harcot"-kérleltem.Bárcsak azt mondaná hogy jó!
-Nem,amíg azt nem mondod hogy nyertem.
-Oké,nyertél-forgattam a szemem.
-Rendben,vége a harcnak.
-Köszönöm.
-Szíves örömest.

Odamentem a hűtőhöz mivel majd' éhen haltam.Kinyitottam és....
-Jhonny-ordítottam,mert rám borult egy bödön festék.Majd' szétrobbantam a dühtől.-Hol vagy?Ezért megöllek.
De ő azóta már bezárkózhatott az egyik szobába.Nyilván anyuéba.A kis.....

Felmentem a szobámba tele dühvel és felkaptam találomra egy pólót és egy melegítőt.És már mentem is a fürdőszobába.Megfürödtem és próbáltam kiszedni a hajamba ragadt festéket.Több-kevesebb sikerrel.Miután ezt megcsináltam bedobtam a festékes ruhámat a mosógépbe,elindítottam és reménykedtem hogy kijön belőle az az órási,bazi nagy folt.Egy smiley-s pólót vettem fel és egy fehér melegítőnadrágot.

Hallottam ahogy Jhon nyugodtan tévézget.Halkan lementem.

-Jhonny-próbáltam higgadt lenni.-Nagyon kihúztad a gyufát azzal hogy leöntöttél festékkel.
-És most bosszút fogsz állni?-kérdezte unottan.
-Nem,épp ellenkezőleg.Megbocsátok.Mindent amit eddig tettél megbocsátok,ha...
-Ha?
-Ha bocsánatot kérsz.
-Eszem ágában sincs bocsánatot kérni.
-Mi?-értetlenkedtem.-Mit mondtál?
-Jól hallottad.Nem kérek bocsánatot.
-Nem kérsz bocsánatot?Akkor elmondom Rachelnek hogy leöntöttél festékkel,DIREKT!-fenyegetőztem.És most már elegem van belőle.Itt hagyom majd egyedül,bezárva a házba és elmegyek Justinnal a koncertjére.Esküszöm.
-És bizonyíték?-vigyorgott.
-A ruháim-én is vigyorogtam.
-Amit betettél a mosógépbe?-nevetett.
-Basszus,ezt nem hiszem el.-roskadtam le a kanapéra.-Olyan hülye vagyok.
-Tudom.Ezért vagy könnyű préda.-szúrós tekintetet vetettem rá.
-Na jó én felmegyek és felhívom Justint.
-Milyen Justint?Justin Biebert?
-Igen őt.
-Mért?Ő a mostani pasid?-kérdezősködött.
-Igen képzeld.Na de felhívom.
-Okés.Én itt leszek ha kellek.Bár kötve hiszem hogy kellenék.
-Jól hiszed-mondtam és fáradtan felbaktattam a lépcsőn.

Felhívtam.

-Szia édes-köszönt.
-Szia.Nem tudok elmenni a koncertedre!Az unokatestvéremre kell vigyáznom-szomorodtam el.
-Ne már.Akkor lemondom.-határozta el.
-Dehogyis!Ne mondd le.
-De lemondom és akkor nálad talizunk.Szia.
-Várj!Ne.-de már kinyomta.

Mesés.De legalább megértette.Remélhetőleg..............................

16.fejezet

Legalább van még időm hogy gondolkodjak.Mondjam azt hogy elutazok valahová?Nem,akkor lebuknék hiszen akkor több napig kéne előle "bújkálnom".Azt meg nem bírnám ki.Ha beteget jelentek akkor az is több napos mulatság.Bevalljam hogy fontosabb nekem az unokatesómra vigyázni mint hogy vele legyek?Akkor azt fogja hinni hogy csak a népszerűségért vagyok vele.Inkább megmondom neki az igazat.Hogy a szörnyeteg unokaöcsémre kell vigyáznom ahelyett hogy vele lógnék.Remélem megérti.Bárcsak!

Még csak 4 óra volt és már halálra untam magam.Hallgattam zenét,nem jött be.Néztem tévét,az se.Számítógépeztem,az meg pláne nem.Aztán unalmamban elkezdtem karaokézni.Egész jól ment.Az elején még ilyen lassú és nem túl magas számokat énekeltem,aztán jöttek a magasabbak.A tetőfok az az Empire State of Mind 2. része volt.Nagy nehezen ki tudtam énekelni.A karaoke este 8-kor ért véget.Azután lefürödtem,fogat mostam és vártam a holnapi halálomat...


MÁSNAP

Felkeltem és éreztem hogy ez nem lesz életem legjobb napja.Megcsináltam a szokásos napi rutinokat és lementem a konyhába.Anyát nem találtam ott.Gondoltam még alszik.És jól gondoltam.Ettem egy műzliszeletet és ittam egy pohár tejet.Imádom a tejet.A csokisat,a vaníliásat,a banánosat és az epreset.Szerencsére volt otthon egy csomag kakaó,ezért azt is ittam.Visszamentem a szobámba és felléptem msn-re.Mivel nem volt fent senki lefeküdtem az ágyamba lustálkodni.Mindenféle gondolatok kavarogtak az elmémben.Még azt is remélem hogy moderálni fogja magát Jhon(így hívják) Juss jelenlétében.Kérlek uram!Ma asszem délelőtt jön a kis monster(monsztör=szörny).........




Bocs hogy mostanában ilyen rövidke részeket írok,csak nincs nagyon időm rá.De azért próbálkozok!:D