3.fejezet

  Felszaladtam a lépcsőn majd ledőltem az ágyamra.Fhúúú ez a nap.Majd bekapcsoltam a gépet és felvettem msn-re Justint.Kimentem vécére és amikor visszaértem vissza is jelölt.Ez gyors,gondoltam.   Egyből rám is írt.

Szia Ria!

Visszaírtam.

Hali Justin.

Mizujs?

Semmi különös.Épségben hazaértem és most itt ülök és veled irogatok.És veled mi van?

Semmi.Én is hazaértem.Mit csinálsz?

Gépezek és zenét hallgatok.NEM téged!

Rendben...Hogy van a testvéred?

Öhmmm....jól.Mért?

Nem tom,csak úgy jött.

Okés.Képzeld ma a testvérem vitte be a szobájába a műzlit reggel,és megbotlott a saját lábában!Nagyon sokáig nevettem rajta.

Hahaha.:D


És így elírogattunk egymással.Azt hiszem kezdem megkedvelni ezt a srácot.Lehet hogy nem is olyan nagy barom.De miket beszélek én?Alig ismerem.De attól még...
  És ekkor jött a nagy flörtölős rész.

Mit csinálsz holnap?

Nem tudom.Szerintem itthon fogok kuksolni.Vagy a barátnőimmel,tudod Inezzel és Fannival,fogok valahova elmenni.        

Ha semmit nem csinálsz akkor lenne kedved eljönni velem valahova?

Hát....rendben.Mozi?

Tökéletes.Ijesztő film?

Jó.Fűrész 4?

Kiváló.Szeretem ha egy lány kedveli az ijesztő filmeket.

Én...szeretem őket :$

:)
Van telefonod?

Van.Manapság kinek nincs?       

És megadod a telefonszámod?:$

Majd...később.Ne siessük el a dolgot!Légyszi.

Ok.Ahogy akarod.

  Ekkor anya kiabált be.
-Kicsim!Feküdj le.Éjfél van!
-Jó,anya.Egy perc csak kikapcsolom a számítógépet.Jó éjszakát!
-Jó éjt.-hallottam a hangján hogy elmosolyodott.
  Nem is vettem észre hogy ennyire elszaladt az idő.Megnéztem az órám és tényleg éjfél volt.Holnapután már suli.Vége a hétvégének.Kár.

Itt vagy?-kérdezte Justin.

Igen,de mennem kell.Késő van.Szia és jó éjszakát.-köszöntem el.

 Megvártam míg elköszön.És érdemes is volt.

Ne már.De igazad van nekem is le kéne már feküdnöm.Anya mérges lesz.Szép álmokat Ria!Szeretlek. :(

  Az utolsó mondaton nagyon elcsodálkoztam.Szeret?De hiszen alig ismer!De mindegy.Aludnom kéne,bár egy csöppet sem vagyok fáradt.
  Azért befeküdtem az ágyba hátha álmos leszek.Egy 5 perc múlva már aludtam is.

  -Nagyon jó este volt.-mondtam mosolyogva a mellettem sétáló embernek.
-Én is nagyon jól éreztem magam.-nem nézett rám.Vajon ki lehet?George,a volt barátom?Nem tudom.
-Holnap megismételjük? -kérdeztem.
-Persze.
És ekkor a házunkhoz értünk.Felém fordult és Justin volt az.Tudhattam volna.
Mélyen a szemembe nézett.Ekkor megcsókolt.Mikor a csóknak vége lett újra rám nézett.Levette a maszkot és  szörnyeteg volt ott.
-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-sikítottam és beszaladtam a házba.

-ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ-sikítottam és ekkor felkeltem.
  Anya sietett be a szobámba.
-Kislányom jól vagy?Nincs semmi baj.-puszilgatott,ölelgetett.Nem tagadom,jó volt az ölében lenni.Biztonságot sugárzott a jelenléte.
  Ekkor Lea toppant be.
-Ria-kezdte nyugodtan-MÉRT KELL SIKÍTOZVA FELKELTENI HAJNALOK HAJNALÁN?-és kiabálva fejezte be.
-Bocsánat,csak rosszat álmodtam.-mondtam csendesen.
-A bocsánatoddal nem tudok visszaaludni!-mondta idegesen.
Ekkor anya közbelépett.
-Hé hé lányok!Nyugodjatok meg.Ria a bocsánatot kért amiért felkeltett téged.Ne legyél már ilyen nyűgös!
-Ne legyek nyűgös?NE LEGYEK NYŰGÖS?ALIG TUDOK MAJD VISSZAALUDNI CSAK AZÉRT MERT EZ A HÜLYE KIS NEM TUDOM MI FELKELTETT!!!-kiabált.
-Te csak velem ne kiabálj kislányom!Egyenlőre én vagyok itt az egyetlen személy aki kiabálhat!-anya is kezdett ideges lenni.
Eljött az én időm hogy véget vessek a vitának.
-Hagyjátok abba!Annak nincs semmi értelme hogy veszekedtek.-mondtam.-Menjetek vissza a szobátokba és próbáljatok visszaaludni!
-Rendben-mondta Lea és sértődötten visszavonult a szobájába.
-Rendben-és anya is kiment.
  Amikor sejtettem hogy már alszanak lementem és csináltam palacsintát.Nem magamnak,bár én is ettem belőle,hanem nekik kiengesztelésnek.Kikevertem a tésztát majd megsütöttem őket.7 óra tájban megtöltöttem őket kakaóval,málna lekvárral,túróval és fahéjjal.Persze külön-külön.Megkóstoltam egyet és nagyon finom volt,remélem nekik is ízleni fog.
  Elsőnek anya jött le a konyhába,fáradtan és kócosan.Meglepődött hogy ott talált engem pizsamában evőeszközökkel a kezemben.
-Ó,mit keresel itt?És hogy kerülnek ide ezek a palacsinták?Rendelted őket?-árasztott el kérdésekkel.
-Nem,nem rendeltem őket.Amikor gondoltam hogy alszotok már,lejöttem és csináltam nektek palacsintát kiengesztelésnek-mosolyogtam.-És most egyél egy kicsit.
-De nem vagyok éhes.
-Csak egy kicsit-erősködtem.-Ezért fáradoztam nektek hogy aztán kidobjuk?-szomorúságot tettettem.
-Na jó,de csak egy kicsit.
-Köszönöm-mondtam vidáman.
  Anyu leült az asztalhoz.Elétettem a tálat amin voltak a finomságok.Elvett egy kakaósat.Nagyon izgultam hogy tényleg finom-e vagy csak nekem rosszak az ízlelőbimbóim.
-Hmmm...ez nagyon finom-mosolyodott el.
-Köszönöm a dicséretet-most már én is mosolyogtam.
  Ekkor letámolygott Lea is.
-Reggelt-mondta kissé nyűgösen.
-Reggelt-mondtam vidáman.-Csináltam nektek palacsintát.
-Király.Farkaséhes vagyok-mondta.
-Az jó.Vegyél egyet a sok közül.Van kakaós,málna lekváros,túrós és fahéjas.
  Elvett egy túrósat.15 másodperc múlva felderült az arca.
-Ez nagyon finom!
-Akkor jó.
-Holnap is csinálsz?-kérdezte izgatottan.
-Nem biztos hiszen iskola lesz.-mondtam kissé szomorúan.
-Ja,tényleg.-ő is szomorúan mondta ki ezeket a szavakat.
-Én most felmegyek ha nem baj-mondtam.
-Dehogy baj.Menj csak-mondta kedvesen anya.
-Megbocsátotok?-kérdeztem.
-Persze-mondták egyszerre.
-Akkor én megyek is.
  Felszaladtam a lépcsőn tele boldogsággal és megkönnyebbüléssel.Felöltöztem az otthoni ruhámba.Elég lesz majd akkor átöltözni mielőtt indulok a moziba.
  Várjunk csak!Nem is beszéltük meg hogy mikor és hol találkozunk.Ekkor megcsörrent a telefonom.........